Sok szülő és tanár mondja, azért nevezik gyermeküket a versenyeinkre, mert olyan feladatokat készítünk, amelyben kreatív megoldásokat várunk. Amióta elindítottuk olvasóversenyeinket előfordul, hogy egy versenyző minden lexikai kérdést hibátlanul megold, mégsem kerül a nyertesek közé. A feladatlapokban pontozzuk az egyedi megoldásokat, a feladatok érdekes, kreatív, változatos, színes stb. megoldását. Ez a képesség a XXI. században megkerülhetetlen. Szüksége lesz rá gyerekeinknek.
A XXI. századi kompetenciák között kiemelt helyet kap a képzelőerő, megszokottól eltérő látásmód, a kreativitás.
„A kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését.” – írja Guilford, aki a kreativitást vizsgálta.
Szerinte a kreativitás a divergens (széttartó) gondolkodásban nyilvánul meg. A divergens gondolkodás teszi lehetővé egy probléma több oldalról való megközelítését annak megoldása során. A divergens gondolkodást segítő feladatoknak egyszerre több helyes megoldása is létezik. Összefoglalva a divergens gondolkodás megmutatkozik:
Az intelligencia a divergens gondolkodással ellentétes konvergens (összetartó) gondolkodáson alapszik. A konvergens gondolkodás lényege, hogy egy adott probléma megoldásánál, már a jól bevált megoldást, sémát alkalmazzuk. Milyen ezzel szemben az alkotó, kreatív ember? Merész, impulzív, nyitott az újra, rugalmas, néha fegyelmezetlen.
Az intelligencia és kreativitás összefüggéseit vizsgálva rámutattak, hogy az intelligencia nem mindig jár együtt a kreativitással. A kreativitás azonban bizonyos szintű intelligenciát feltételez.
Visszatérve a Hebe versenyekhez, fontosnak tartjuk, hogy ha XXI. századi tehetségfejlesztést szeretnénk végezni, akkor még intenzívebben be kell vezetni a feladatlapjainkba, versenyeinkbe a kreatív, megszokottól eltérő látásmód fejlesztését célzó feladatokat és ezek értékelését. Kitaláltuk például, hogy olvasóversenyeinken a megszokott olvasónapló helyett készíthetnek versenyzőink un. lapbook technikával is olvasónaplót. Itt a diák a saját kedve és ízlése szerint, változatosan, színesen helyezi el az információkat. Vannak olyan feladatok például természetismeret tantárgyból, Világjáró versenyünkön, ahol egy adott témában kiállítást kell szervezniük az iskolában. Tavaly például kiállítást szerveztek az Év fája, madara, vadvirága stb. témában. Készítettek tablókat, plakátot a tárlat népszerűsítéséhez. Persze, nem kell nagy dologra gondolni, de ha az iskola tanulói közül csak húszan megálltak, hogy megcsodálják az Év madarát, már megérte – és versenyzőinknek ez sikerélmény. Időutazó történelem versenyünkön kiselőadást tartottak versenyzőink osztálytársaiknak Mátyás királyról. Reneszánsz zenét kellett választaniuk, bemutatták a reneszánsz építészetet, Mátyás könyvtárát. Másképpen dolgozták fel a témát, mint ahogy azt a tananyagban megadták. Biztos vagyok benne, hogy a kreatív megközelítés segítségével sokkal több mindenre fognak majd emlékezni az érettségin ebből a témából. Gondolattérképet, képregényt, plakátot készítenek, visszamennek az időben és naplót írnak. Íme néhány munka versenyzőinktől:
A kreativitás gyermekkorban fejleszthető a legjobban. Nagyszerű ötletek léteznek a tanórák alatti és az otthoni fejlesztéshez is. Erről majd egy következő alkalommal szeretnék írni.
Honlapunkon megtalálhatjátok ennek az írásnak az előzményét is „tehetségblog” címszó alatt.
Írásomhoz az interneten gyűjtöttem Guilford elméletéről anyagokat.
„Ha kreatívvá tesszük az iskolát és az életünket, akkor talán nem örömtelenül, magolva tanulnak gyerekeink az iskolában, és nem válnak robotokká.”
Lannert Judit – oktatáskutató
Az elmúlt napokban a gyereket nevelő szülő újra szembesül azokkal az égető kérdésekkel, hogy jó-e az iskola, ahová jár a gyereke, jó-e a tananyag, amelyet tanulnia kell. Hogyan fejlesszük a képességeit? Honnan szerezze a tudást: az iskolából, a világhálóról, esetleg szakkörökben? Egyáltalán, milyen tudásra lesz szüksége, hogy jól boldoguljon az életben?
A jövőkutatók szerint a Z generáció 65% olyan munkát fog végezni, amelyet ma még nem is ismerünk. Ez azt jelenti, hogy olyan képességekkel és készségekkel kell gyermekeinket felvértezni, amelyek segítségével ebben a gyorsan változó világban is boldogulni tudnak. A McKinsey cég 4 éve készített egy felmérést 8000 munkaadó, oktató és tanuló bevonásával. Azt szerették volna tudni, hogy szerintük mennyire vannak a fiatalok felkészítve az életre. Míg az oktatási intézmények 70% vélekedett úgy, hogy a fiatalok fel vannak készítve, addig a fiatalok és munkaadók kevesebb mint fele gondolta ugyanezt. Ebből és sajnos saját hazai tapasztalatainkból is azt a következtetést kell levonnunk, hogy a munka és az oktatás világa nagyon eltávolodott egymástól.
A kompetencia felméréseknél még mindig a szövegértést és a matematikai készségeket vizsgálják, holott nem ezek a képességek a legfontosabbak ahhoz, hogy sikeres karriert fusson be gyermekünk és ráadásul még boldog is legyen abban, amit csinál.
Melyek lesznek tehát 2020-ra a legfontosabb készségek a jövő- és gazdaságkutatók előrejelzései szerint?
Egyik versenyzőnk munkája.
Jelenleg az iskolák és sok esetben a szülők teljesítményközpontú szemlélete nem kedvez a kreativitásnak. Nagy hangsúlyt helyezünk a kiváló tanulmányi eredményekre, a sikeres szereplésekre, a versenyeken elért helyezésekre. A sikerorientált tanuló nem mer hibázni, próbálkozás és hibázás nélkül pedig nem fejlődik a kreativitás. Pedig lássuk be, hogy ebben a gyorsan változó világban azok lesznek sok esetben előnyben, akik képesek a régi rutin helyett újat találni.
Következő bejegyzésemben bővebben fogok írni a kreativitásról, és iskolai kezdeményezésekről, amelyek ezt fejlesztik.
Záró gondolatként még annyit, hogy versenyeink egyik nagy erőssége, hogy fejleszti a gyerekekben mind a három kulcskompetenciát, amelyre a jövőben nagy szükségük lesz.
Nyári olvasóversenyünkön például hajót (Berg Judit: Lengemesék című könyvének olvasása közben) készítettek versenyzőink a szüleik bevonásával.
A Harry Pottert olvasók vajsört készítettek. Íme itt van egy jól sikerült végeredmény:
Szeretném bizonyos időközönként a hazai és nemzetközi oktatáskutatók cikkeit olvasva megosztani a kedves szülőkkel és pedagógusokkal a legfontosabb trendeket, véleményeket és természetesen saját tapasztalatainkat, amelyet az évi 15 ezer diák munkái, szüleik és tanáraik visszajelzései alapján gyűjtünk.
Írásomhoz Lannert Judit oktatáskutató interneten megjelent cikkeiből, interjúiból is sok értékes gondolatot merítettem.
Ha tetszett cikkünk, kövesse Facebook oldalunkat további érdekes tartalmakért!