Sok szülő és tanár mondja, azért nevezik gyermeküket a versenyeinkre, mert olyan feladatokat készítünk, amelyben kreatív megoldásokat várunk. Amióta elindítottuk olvasóversenyeinket előfordul, hogy egy versenyző minden lexikai kérdést hibátlanul megold, mégsem kerül a nyertesek közé. A feladatlapokban pontozzuk az egyedi megoldásokat, a feladatok érdekes, kreatív, változatos, színes stb. megoldását. Ez a képesség a XXI. században megkerülhetetlen. Szüksége lesz rá gyerekeinknek.
A XXI. századi kompetenciák között kiemelt helyet kap a képzelőerő, megszokottól eltérő látásmód, a kreativitás.
„A kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését.” – írja Guilford, aki a kreativitást vizsgálta.
Szerinte a kreativitás a divergens (széttartó) gondolkodásban nyilvánul meg. A divergens gondolkodás teszi lehetővé egy probléma több oldalról való megközelítését annak megoldása során. A divergens gondolkodást segítő feladatoknak egyszerre több helyes megoldása is létezik. Összefoglalva a divergens gondolkodás megmutatkozik:
- A problémák iránti érzékenységben
- A gondolkodás könnyedségében (fluencia), amely a szavak, gondolatok közötti kapcsolatok gyors képzésében nyilvánul meg.
- A gondolkodás rugalmasságában (flexibilitás), ez teszi lehetővé a megoldások célszerű variálását.
- A gondolkodás eredetisége (originalitás), a szokatlan megoldások képességében rejlik.
Az intelligencia a divergens gondolkodással ellentétes konvergens (összetartó) gondolkodáson alapszik. A konvergens gondolkodás lényege, hogy egy adott probléma megoldásánál, már a jól bevált megoldást, sémát alkalmazzuk. Milyen ezzel szemben az alkotó, kreatív ember? Merész, impulzív, nyitott az újra, rugalmas, néha fegyelmezetlen.
Az intelligencia és kreativitás összefüggéseit vizsgálva rámutattak, hogy az intelligencia nem mindig jár együtt a kreativitással. A kreativitás azonban bizonyos szintű intelligenciát feltételez.
Visszatérve a Hebe versenyekhez, fontosnak tartjuk, hogy ha XXI. századi tehetségfejlesztést szeretnénk végezni, akkor még intenzívebben be kell vezetni a feladatlapjainkba, versenyeinkbe a kreatív, megszokottól eltérő látásmód fejlesztését célzó feladatokat és ezek értékelését. Kitaláltuk például, hogy olvasóversenyeinken a megszokott olvasónapló helyett készíthetnek versenyzőink un. lapbook technikával is olvasónaplót. Itt a diák a saját kedve és ízlése szerint, változatosan, színesen helyezi el az információkat. Vannak olyan feladatok például természetismeret tantárgyból, Világjáró versenyünkön, ahol egy adott témában kiállítást kell szervezniük az iskolában. Tavaly például kiállítást szerveztek az Év fája, madara, vadvirága stb. témában. Készítettek tablókat, plakátot a tárlat népszerűsítéséhez. Persze, nem kell nagy dologra gondolni, de ha az iskola tanulói közül csak húszan megálltak, hogy megcsodálják az Év madarát, már megérte – és versenyzőinknek ez sikerélmény. Időutazó történelem versenyünkön kiselőadást tartottak versenyzőink osztálytársaiknak Mátyás királyról. Reneszánsz zenét kellett választaniuk, bemutatták a reneszánsz építészetet, Mátyás könyvtárát. Másképpen dolgozták fel a témát, mint ahogy azt a tananyagban megadták. Biztos vagyok benne, hogy a kreatív megközelítés segítségével sokkal több mindenre fognak majd emlékezni az érettségin ebből a témából. Gondolattérképet, képregényt, plakátot készítenek, visszamennek az időben és naplót írnak. Íme néhány munka versenyzőinktől:
A kreativitás gyermekkorban fejleszthető a legjobban. Nagyszerű ötletek léteznek a tanórák alatti és az otthoni fejlesztéshez is. Erről majd egy következő alkalommal szeretnék írni.
Honlapunkon megtalálhatjátok ennek az írásnak az előzményét is „tehetségblog” címszó alatt.
Írásomhoz az interneten gyűjtöttem Guilford elméletéről anyagokat.